A tanulás egy életen át tartó projektje
Azt mondják a szakemberek, hogy eljött az élethosszig tartó tanulás időszaka. A kutatások szerint egy embernek az aktív élete alatt legalább 3-4 alkalommal új tudást kell felhalmoznia. Ennek persze nem kell feltétlenül 3-4 teljesen különböző szakmának lennie. Általában ez úgy „működik”, hogy az adott szakmára, vagy a köré épülnek be idővel az új tudások, amelyek bővítik az alapszakmát. Ez a folyamat odáig fejlődhet, hogy a végeredmény egy teljesen új, komplex szakmai ismeret lesz.
Sokan megborzonganak, amikor meghallják a tanulás szót, mert kellemetlen iskolai emléket ébreszt fel bennük. Pedig amikor valami számunkra kifejezetten érdekeset akarunk megismerni, akkor a dolog általában könnyebben és gyorsabban megy. Csakhogy bármennyire érdekes dolgot akarunk szakszerűen megtanulni, valószínűleg abban is lesznek nehezebb, olykor unalmas, vagy sok gyakorlást megkívánó részek. Ezért ijedünk meg attól a gondolattól, hogy életünk végéig tanulnunk kell.
Milyen számítógép az emberi agy?
Az emberi agy a természet által megalkotott legfantasztikusabb számítógép. Hihetetlen kapacitással rendelkezik annak ellenére, hogy egyikünk sem tudja ezt az erőforrást a maga tökéletességében kihasználni. Ráadásul nem úgy működik, mint az ember alkotta komputer.
A számítógép felszereltségétől függ, hogy mekkora a teljesítménye, és ezt megalkotása után egyből tudja. Ezzel szemben az emberi agy nagyon hosszú fejlődési utat jár be addig, amíg teljes kapacitásra kész nem lesz. Míg a számítógép adattára mindent azonnal rögzít, amíg azt onnan ki nem töröljük, az emberi agy sajnálatos vagy szerencsés módon a felejtés képességével is meg van áldva.
Az emberi agy abban is különbözik a számítógéptől, hogy az intenzív befogadásnak megvannak az időkorlátai. A számítógépet akár egész nap használhatjuk, és ha nem terheljük túl a rendszerét, vagy nem hibásodik meg egy alkatrésze, akkor tökéletesen működik. Az emberi agy erre nem képes. Jelentős koncentrációt igényélő információ befogadásra nagyjából 20 perc a kapacitása. Ezt mindenki önmagán is tapasztalhatta már, amikor egy hosszú megbeszélésre került sor. Ilyenkor egy idő után lankad a figyelem, elkalandoznak a gondolataink. Azt vesszük észre, hogy bizonyos időszak kiesett, és olykor ez kínos jelenetekhez vezethet. Ilyen például az, amikor visszakérdezünk az előadóra, és kiderül, hogy azt már egyszer részletesen elmondta, vagy amikor egy információt nem tudunk a helyére rakni, mert az információ eleje vagy keretrendszere alatt máshol jártak a gondolataink.
Miért fontos „agyra gyúrás”?
A fentiekből következik, hogy az agyat ugyanúgy tornáztatni kell, mint a testet. Amíg a mindennapos torna a szerveztünk egészségét és jó erőnlétét biztosítja, úgy az agyat is rendszeresen meg kell dolgoztatni ahhoz, hogy jó formában legyen. A hosszú tanulási szünet után valamilyen szakma megtanulásába belevágó felnőttek ugyanazzal a nehézséggel küzdenek, mint az épp tanulmányaikat kezdő kisiskolások. Az agy addig elhanyagolt területeinek kell munkába állniuk.
Ahogy egy súlyzózásba belekezdő embernek másnapra rettenetes izomláza lesz, úgy a tanulásba belevágónak is komoly kínokat kell kiállni az első időszakban. Az agyi fáradtság abban különbözik a testitől, hogy nehezebb kipihenni, ezért sokkal nagyobb akaraterőre van szükség az úgynevezett rádolgozásra, amit a testépítők pontosan azért csinálnak, hogy elmúljon az izomláz.
Ilyenkor felnőtt és gyerek semmiben sem különbözik egymástól. Még a gondolat is fáj, hogy újra nekiüljön tanulni a következő napon. Amíg a gyereknek jó esetben ott vannak a gondos, okosan szerető szüleik, akik nem hagyják ellustulni, addig a felnőtteknek magukat kell nevelésre fogni, és folytatni a módszeres tanulást. Ez bizony nem egyszerű dolog.
Rendszeresség és szakszerűség
A rendszeres és a szakszerű, testhez álló tanulás az első időszakban talán még fájdalmas, de idővel pont azt fogjuk érezni, mint a sportolók. Egyre könnyebben sajátítjuk el az ismereteket, és határozottan észleljük a fejlődést. Ahogy halad az idő, mind nagyobb örömmel ismerjük fel ennek a munkának a gyümölcsét. Egy egészen új világ nyílik meg előttünk. Amennyiben egy szakmának az elméleti elemeit tanuljuk, lépésről lépésre megértjük a „mit miért” kapcsolatokat. Amikor ezek a kapcsolatok összeállnak, ráléptünk egy új tudás megszerzésének a biztos útjára.
Rendszeresség és hatékonyság, ez a két alapvető tényező! Ne hagyjuk magunkat lebeszélni a tanulásról, mert pillanatok alatt el tudunk maradni a társainktól. A rendszeresség egyik nagy előnye, hogy még időben tudunk olyanra rákérdezni, amit nem értünk, és a tanár is szívesen válaszol, ha azt látja, hogy a tudásunkat akarjuk a nem rég megkapott információk helyretételével elmélyíteni.
A szakszerűség fogalma már sokkal bonyolultabb kérdés. Hogyan tanulhatunk a leghatékonyabban? Milyen technikákat alkalmazzunk? Milyen segédeszközöket használjunk? Mekkora adatmennyiséget dolgozzunk fel adott idő alatt? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekre a tudomány is válaszokat keres, és talál. Míg a gyereknek a felkészült szülő segítségére van abban, hogy hogyan kell tanulni, addig ezt egy felnőttnek saját magának kell elsajátítania.
Szerencsére számos kutatás végeredménye áll a rendelkezésünkre, és az is pompás, hogy nem kell elmennünk egy távoli könyvtárba kutakodni. Az interneten gyakorlatilag minden technika elérhető. Arra kell csak ügyelni, hogy a megfelelő oldalakat találjuk meg. Azok a portálok, amelyek azt hirdetik magukról, hogy gyorsan és fájdalommentesen, uram bocsá alvás közben tuszkolják fejünkbe a komplex tudást, erősen kerülendőek! Az elmélyült tudást egyelőre még mindig hosszú idő alatt tudjuk megszerezni.
Elkeseredésre azonban nincs okunk, mert a következő cikkben sorra vesszük a leghatékonyabb és valóban működő módszereket, amelyek használatával garantált sikert érhetünk el!
