Hogyan lesz tető a fejünk felett? Az ács szakma rejtelmei

Ács képzés
Hogyan lesz tető a fejünk felett? Az ács szakma rejtelmei

Tető nélkül ház sincsen

„Tető van a feje felett” – szokták mondani arról, akinek saját otthona van. A ház teteje a védelem szimbóluma. Egyfajta menedék is, mivel a természet elemeivel küzdő ember is hálás, ha végre tető kerül a feje fölé. Az épületek egyik legfontosabb részéről beszélünk, hiszen ez óvja meg a lakóit az esőtől, hótól és a széltől.

Amikor valaki egy házat vásárol, a falazat és a szigetelés mellett első dolga lesz megvizsgálni a tetőszerkezetet, mert nem mindegy, hogy azzal kell-e kezdeni egy felújítást, vagy egy masszív tető fedi a házat, ami évtizedekig szolgál. A tető építése nem kis munka és nem is olcsó mulatság. Azok a szakemberek, akik ehhez értenek, azaz az ácsok anyagilag is nagyon megbecsült emberek. Akik erre a szakmára adják a fejüket, biztos megélhetésre számíthatnak, ugyanis tető nélkül nincsen ház sem.

Egy kis ács történelem

Ács képzés

Amióta az emberek házat építenek maguknak, azóta vannak ácsok is. Az egyik legismertebb közülük a bibliai József, Jézus apja, aki alakjában és szakmájában is a védelmező szerepét tölti be. A honfoglaló magyarság szókészletébe valószínleg török közvetítéssel érkezett az áts szó, amely fafaragó, fával dolgozó embert jelentett. Egy időben még használatban volt a szláv eredetű teszér szó is, de a rövidebb változat maradt meg a napjainkra.

A fával való foglalkozás olyan méreteket öltött, hogy az a szakmák különválásával járt, hiszen alapvető anyagunk lett a fa. Így alakult ki az asztalos, a teknőkészítő, a kulacskészítő, az oszlopfaragó, a pipaszár készítő vagy éppen a faesztergályos szakma. Az ács megjelölés ezután már azokat illette, akik tetőszerkezeteket, hídlásokat vagy teljesen fából készült házakat készítettek. Szakmájuk értékét jelezte, hogy a 14. században már külön céhük volt. A 17. században vázrajzokat készítettek, s azok alapján készült el a tető szerkezete, majd ezt követték a pontosabb tervrajzok.

Az ácsok nemcsak háztetőket készítettek, de olyan komolyabb építményeket is, mint a hidak vagy a malmok. Nem véletlen, hogy a 19. században már képesítéshez kötötték a tevékenyéget. Ekkor már az ács szakma is specifikálódott. Így alakult ki a hajóács vagy a malomács szakma. A specializálódás napjainkban is folytatódott, és megszületett az állványozó, valamint a tetőfedő ágazat. Ez utóbbit külön szakmaként tanítják.

Milyen képességeket kíván az ács szakma?

Mivel az ácsok a tetőn, azaz nagy magasságban dolgoznak, ezért elengedhetetlen, hogy ne legyen az illető tériszonyos. A jó mozgáskoordináció sem mellékes, mert ügyesen kell mozogni lejtős struktúrákon. Ehhez pedig megfelelő fizikum kell. Az ácsok – ha jó az idő – rendes körülmények között reggeltől estig dolgoznak, különösen azok, akik kötbéres megrendeléseket vállalnak el.

Ez a pálya kifejezetten azoknak alkalmas, akik szeretnek a fával dolgozni, jól áll kezükben azoknak a szerszámoknak a sora, amelyekkel a fát alakítják. A megfelelő műszaki érzék is szükséges, hiszen ma már műszaki rajzok alapján folyik a tetőszerkezet legyártása, kialakítása. A jövő ugyan abba az irányba mutat, hogy a speciális fafeldolgozó üzemben alakítják ki a teljes szerkezetet, amit aztán tervrajz alapján az ács összerak, de egyelőre ez a fejlettebb országokban általános. Hazánkban még nagyon is szükséges a műszaki rajzok tervezése és értelmezése. Ez megkívánja a matematikai és fizikai jártasságot is. Mivel a szakma megköveteli a megfelelő fizikumot, ezért az ács kifejezetten férfi szakma. A fizikai erő már csak azért is szükséges, mert számos szerszám és gép súlya nem elhanyagolható tényező, amelyeket rendszeresen használni kell. Aki nem retten meg ezektől a kihívásoktól és képes precízen, szépen dolgozni, annak idővel nagyon jól jövedelmező szakmája lesz.

Anyagok és szerszámok

Ács képzés

A régi időkben olyan fával dolgozott az ács, amely az adott vidéken elérhető volt. Persze, az arisztokraták a legjobb anyagokkal dolgoztathattak, elsősorban tölggyel. Az akkori ácsok fűrészeléssel és bárdolással alakították ki a keményfa rönkökből a megfelelő darabokat, amelyeket ácskapoccsal fogattak le. A rönköket aztán csapolással és faszegekkel illesztették egymáshoz.

Manapság már fémszegekkel történik az összeillesztés, és a bárd múzeumba kerülhetett, mivel a fűrésztelepeken beszerezhetőek a készre gyártott elemek. Ilyenek a pallók, a gerendák, lécek, amelyeknek a zöme ma már puha fából, elsősorban fenyőből készül. Ezek ugyanis jól alakíthatóak, és megfelelően használhatóak. Az igényesebb épületeknél azonban továbbra is keményfából készül el a tető szerkezete.

A hagyományos ács szerszámok közül használatos a mérőfa, a csapózsinór, az ácsderékszög (szögelő), a függő, a szintező, a jelölő (irdaló), a különböző fűrészfélék, a bak, a tőke, a fejsze, az ék, a véső, a sulyok, az ácskalapács, a csiga és a kötél. Sok eszközt gépesítettek már, így a fűrészelés, a fúrás és az esztergálás is gépeken történik. Ilyen gépek például a láncfűrész, a körfűrész, a szalagfűrész, a fúrógép, a tűzőgép, a popszegecselő. A szakmát elsajátítani kívánók tehát a kézi és gépi eszközök használatát is megismerik és készségszinten dolgoznak velük.

Mit csinálnak az ácsok és mit tanulnak a képzés során?

Az ácsok sokrétű tevékenységet végeznek. Elsősorban persze az épületeket védő tetők fedélszerkezeteit készítik el. Ez a központi eleme munkájuknak. Az építkezés során sok esetben ők készítik el az állványzatot, a zsaluzatokat, a dúcolásokat, de bontást is végeznek, amikor egy tönkre ment szerkezetet kell eltávolítani, helyet adva az újnak.

Az OKTÁV-nál a kétféléves képzés során a résztvevők megtanulják az építőipari, elsősorban ács eszközök használatát, megtanulják a mérési módszereket, a műszaki rajzok jelöléseit és azok jelentését. Mivel a bizonyítvány megszerzéséhez el kell készíteniük egy projektanyagot, azaz egy tetőszerkezetet, ezért képesnek kell lenniük megfelelő vázlatrajzot készíteni, amely alapján a projektszerkezet elkészül. Ismerniük kell a felhasznált anyagok tulajdonságait, a fedélszerkezetek fajtáit, a korszerű fakötéseket. Tudniuk kell, hogy milyen hatások érhetik a tetőszerkezetet, milyen követelménynek megfelelnie az adott szerkezetnek. Mivel az ács a magasban dolgozik, ezért tevékenységéhez állványt használ. Ennek fajtáit, jellemzőit és elkészítési technikáit is jól kell ismernie. A magaslati munkából fakad, hogy fokozottan veszélyes munkaterepen dolgozik, ezért ismernie kell az ágazatban előírt munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályait is.

A szakma perspektívái

Ácsként lehet alkalmazotti viszonyban dolgozni, de a szakmájukban kimagaslóak rendszerint magánvállalkozásban keresik meg a kenyerüket. Fontos megemlíteni, hogy az ács a hiányszakmák egyike, ezért kifejezetten magas órabérekkel lehet számolni. A cikk írója korábban részt vett egy ács tanácskozáson, és megdöbbentő volt, hogy milyen drága és nagy autókkal érkeztek a konferenciára a mesterek. Hozzátehető még, hogy Europass igazolvánnyal a külföldi munkavállalás sem lehetetlen, és mondani sem kell, hogy a nyugat-európai országokban még magasabb jövedelem érhető el.

Az igazán jó ácsok folyamatosan képzik magukat, hiszen évről évre újabb eszközök jelennek meg ezen a piacon, és persze a divattal is számolni kell. A legtöbb ács annak érdekében, hogy komplex szolgáltatást tudjon nyújtani, elvégzi a tetőfedő és a bádogos képzést is, így a teljes tetőt képes kivitelezni, ami a megrendelők számára nagyon előnyös. Ezeket a szakmákat is érdemes az OKTÁV-nál megtanulni, mivel a korábbi tanulóink jelentős kedvezményekben részesülnek egy második, harmadik stb. szakmára való jelentkezéskor.