Filmbéli hősök inspirációi
Ki ne látott volna olyan filmet, amelyben a bűntényt egy zseniális magándetektív deríti fel, megelőzve a kissé nehézkes gondolkodású rendőröket? A televízióban számos figurát ismerhetünk meg Sherlock Holmes-tól Hercules Poirot-ig.
Ezek a filmbéli detektívek a legagyafúrtabb bűnözőket kerítik kézre, s rendszerint nagyon egyedi szokásokkal vagy öltözékkel rendelkeznek. Sherlock Holmes pipája vagy érdekes sapkája, Poirot kifényesített bajsza olyan bélyeg, amely csakis rájuk vonatkoztatható.
Ezek a hősök romantikus és kalandos hangulatot kölcsönöznek a magánnyomozói munkának. Talán e hősök miatt lett hazánkban is népszerű a magánnyomozói képzés, amelyet az OKTÁV már hosszú ideje eredményesen szervez.
Magánnyomozás az idő tükrében
A magánnyomozó szakma az ipari forradalommal együtt született meg, amikor jelentősen megnövekedett a bűn- és jogiesetek száma. Franciaországban már az 1800-as évek elején Eugene Francois Vidocq révén megindult a magánnyomozás, majd Kanadában az 1850-es években Allan Pinkerton vált neves magánkopóvá.
Hazánkban csak 1914 január 18-án lett hivatalosan szakmává a nyomozás egy belügyminiszteri rendelet révén. A magánnyomozók persze a Rákosi-rendszerben nem folytathatták a tevékenységüket, 1949-ben betiltották ezt a foglalkozást. Egy rövid ideig a Kádár-korszakban is lehetőség volt irodát nyitni, egészen pontosan 1977-1982 között. Az első irodát Fazekas István nyitotta meg a kanadai nyomozó után Pinkertonnak elnevezve a cégét. Ám Fazekast elég gyorsan lekapcsolták üzérkedés miatt, így csak a rendszerváltás után 1994-ben nyílt ismét meg a lehetőség a magánnyomozói tevékenység hivatalos végzésére.
Mit szabad és mit nem a magánnyomozónak?
A magánnyomozói tevékenység a rendszerváltást követően azért vált fontossá, mert kialakultak azok a tőkéscsoportok, amelyek üzleti érdekeik miatt speciális tájékoztatást kívántak kapni a konkurenciáról és az esetleges üzleti partnerekről. Érthető, hogy minden információra szükségük volt, hiszen egy rossz döntés akár teljes üzleti csődöt vonhatott maga után. Márpedig ilyen információgyűjtést a rendőrségtől nem kérhettek, csak olyan vállalkozóktól, akik korábban maguk is rendőrségi nyomozók voltak.
A 2005. évi CXXXIII. törvény meg is fogalmazza, hogy mi indokolta a magánnyomozói vállalkozások létrejöttét: „a közrend, a közbiztonság javítása, s ezek részeként a személy- és vagyonvédelem, a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása érdekében - erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás törvényességét, és további garanciát nyújtson a társadalom számára az e szolgáltatásokat igénybe vevők, illetve az e szolgáltatások gyakorlása során érintettek személyhez fűződő jogai, vagyoni érdekei sérthetetlenségére irányuló igényeinek érvényesítéséhez.”
A magánnyomozók tehát törvényi keretek között dolgozhatnak, és azt is meghatározták, hogy milyen esetekben kizárt a tevékenységük. A magánnyomozás nem irányulhat diplomáciai, konzuli képviseletek és nemzetközi szervezetek, hivatalos és külföldi személy ellen, és a természetes személyek különleges adataira vonatkozólag.
A magánnyomozók csak olyan adatbázisokhoz férhetnek hozzá, amelyek mindenki számára nyilvánosak, nem viselhetnek lőfegyvert. Végezhetnek ugyanakkor megfigyelést, fotózhatnak is, bár itt a GDPR rendelkezései nehézségeket okozhatnak. A telefonok lehallgatása is szigorúan tilos, mint ahogy nem törhetnek fel mondjuk Facebook-fiókot sem. A magnós lehallgatásra lehetőségük van, de ennek anyagait nem minden esetben fogadja el a bíróság bizonyítékként, ha arra kerül a sor.
Két jelentős terület
Mint a fentiekből kiderül, nagyon sok akadály tornyosul a magánnyomozók előtt, ennek ellenére két jelentős területen rendszeresen igénybe veszik a szolgáltatásaikat.
Az egyik terület a magánszférához tartozik, amelyben a megcsalási ügyek játsszák a főszerepet. Érdekesnek mondható, hogy itt a megbízók nemek közötti eloszlása nagyjából 50-50 százalék. Ezeknél az ügyeknél a felderítést az irodák igyekeznek néhány napra lerövidíteni, mivel a követéses megfigyelés nagyon drága szolgáltatás. Általában igyekeznek olyan helyzetet teremteni, hogy a megfigyeltet néhány napra szabadon hagyják. Ilyenkor a megbízó néhány napra eltávozik otthonról, hogy a megfigyelt szabadon mozoghasson.
A másik nagy terület a vállalati hírszerzés, nyomozás területe, és érdekes módon ez sok esetben egyszerűbb és olcsóbb szolgáltatást jelent. Előfordul, hogy a magánnyomozónak ki sem kell lépnie az irodájából, mivel az interneten keresztül számos cégadatbázis alapján össze tudja állítani a képet és összegezni az információkból nyert ismeretek. Ugyanebbe a körbe tartozik a megrendelő cég biztonságának támogatása azáltal, hogy a fontos személyzeti tagokról háttérvizsgálatokat folytat, és felderíti a belső szabálytalanságokat vagy az esetleges korrupciót.
Magánnyomozás a gyakorlatban
A magánnyomozók szigorú szabályok mentén dolgozhatnak és ugyanez vonatkozik az ügyfélkezelésre is. Az első lépés maga a találkozó az ügyféllel, aki ügyét a magánnyomozó elé tárja. Mivel az ügyfelek a filmekből tájékozódnak, sok esetben jeleznie kell a magánnyomozónak, hogy mit lehet törvényszerűen és etikusan megtenni. Amennyiben innen tovább lépnek a felek, akkor a magánnyomozónak egy költségvetést kell készítenie. Ez a költségvetés a személyes megfigyelés esetében mindenféleképpen csak becslésre szorítkozhat.
Ezt követően a nyomozati munka során úgy kell begyűjteni a bizonyítékokat, hogy az adott esetben a bíróságon is megállja a helyét. Jó elemzőkészségre is szüksége van a magánnyomozónak, mivel az összegyűjtött adatokból kell a jelentést elkészítenie. Mindezek mellett a szakma olyan finomságait is ismernie kell, mint a láthatatlan követés, vagy a megfelelő környezettanulmány. A magánnyomozó irodák esetében általában nem az végzi a nyomozást, akivel az ügyfél tárgyal, hanem valamelyik munkatárs kapja a feladatot. Szükség esetén akár több embert is be tudnak vonni a felderítésbe a nagyobb irodák.
Mit nyújt e területen az OKTÁV?
A fentiekből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a magánnyomozói munka nagyon komplex és különleges ismeretek igényel, amelyben a munkatapasztalatnak is jelentős szerepe van. Többek között ez az oka annak, hogy a legtöbb magánnyomozó valamilyen rendőri múlttal rendelkezik.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha valaki érzi magában az ambíciót, ne sajátíthatná el a szakma alapjait. Emiatt kaptak engedélyt a felnőttképzők arra, hogy a magánnyomozói képzést megfelelő keretek között és szakszerűséggel oktassák. Az OKTÁV már hosszú évek óta szervezi ezt a képzést, és kurzusai mindig nagy sikert arattak nem utolsó sorban azért, mert nagy figyelmet szentelnek oktatói a terepmunkának, a gyakorlati alapoknak. A képzés befejeztével a résztvevők akkreditált vizsgaközpontban szerezhetik meg a bizonyítványt. A bizonyítvány birtokában már érdemes bejelentkezni egy nagyobb irodába, ahol az évek során jelentős szakmai tapasztalatra tehet szert az OKTÁV-nál végzett magánnyomozó.