Fogadalomtétel, mint ősi szokás
Ugyan már hátra hagytuk a szilvesztert, de sokak fejében ott zsonghat az éjfélkor tett fogadalom. Ilyenkor ígérjük magunknak, hogy a következő évben min fogunk változtatni, mibe vágunk bele, mit nem hanyagolunk el többé.
Azt gondolhatnánk, hogy ez modern korunk szokása, holott már az ősi Babilonban is fogadalmat tettek az emberek az isteneik előtt a 12 napos újévi ünnepségeken, ami akkor még tavasszal volt. Julius Caesar vette szokásba, hogy Róma vezetőjének elsőként kell fogadalmat tennie az év kezdetén, ami már januárra esett, mivel éppen ő változtatta meg az évforduló időszakát, hozzákötve Janus istenhez ezt a hónapot.
Tiszavirág életű fogadalmak
Gyakran előfordul, hogy a fogadalmakat nem váltjuk valóra, legyen szó lefogyásról, valaminek a leszokásáról vagy éppen a tanulásról. Biztos vagyok benne, hogy az OKTÁV szakmai képzéseire beiratkozók között többen is tettek olyan fogadalmat, ami arról szólt, hogy „ebben az évben már nem hanyagolom el a tanulást”. Ebben a kis írásban ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy ez a fogadalom valóra váljon.
Talán meglepő, de az újévi fogadalmakkal kapcsolatban is számos kutatás folyt és folyik, s ebből az derült ki, hogy a fogadalmakhoz kapcsolt kezdeti lendület nagyjából egy hónapig tart, majd februárban erősen csökken azok száma, akik még mindig szorosan tartják magukat a tervhez. A legtöbb fogadalom fura módon a virágzás kezdetén, tavasszal hal el csendesen. Mi lehet ennek az oka, és hogyan lehetne orvosolni a problémát? Erre keresték a kutatók a választ.
A komfortzóna problémái
Azt szokták sulykolni a tréningek során a nagy guruk, hogy „ne félj a változástól”. Ezt pedig nem véletlenül mondogatják, mivel szembe kell menni egy evolúciós akadállyal. Az ember az idők kezdetén alapvetően a biztonságra törekedett, ami érthető, mert a barlangon túli világ tele volt veszélyekkel. Az emberi agy ezért úgy működik, hogy bevésődnek azok a megszokások, amelyeket rutinnak mondunk.
Ezek a rutinok biztonságérzettel töltenek el minket. Amikor azonban kimozdulunk a komfortzónából, akkor az agyunk ijedten jelez sok-sok aggódó kérdés formájában. A tanulással kapcsolatban is ugyanez a helyzet. Máris feltesszük magunkban a kérdéseket: „Egyáltalán lesz elég időm, pénzem erre? Nem késő most belevágni?” Marad elég időm a családra, a barátaimra, a hobbimra?” Ilyenkor jöhet aztán a gonosz sugallat, hogy jobb nem erőltetni a dolgokat, holott éppen ekkor kellene a gázra lépve kitörni a megszokás köréből.
Fogadalmi hibák és gyógyításuk
A fogadalmak hamvába hullásának leginkább technikai okai vannak, amelyeket azonban viszonylag könnyű kiküszöbölni. A vizsgálatok kimutatták, hogy sok elhatározás azért bukik el, mert túl nagy célt tűzött ki az eltervelője. Lássunk erre egy analógiát a tanulásban: ha azt határozzuk el, hogy egy hónap alatt egy fél év teljes anyagát bepótoljuk, az nem biztos, hogy sikerül. Különösen akkor nem, ha nem készítünk hozzá tervet, amelynek kitűzzük a mérföldköveit. Szinte biztos, hogy jönni fog a „február-effektus”, és végül még mindig a lemaradásunkon siránkozunk. Aki azt tűzi ki, hogy fokozatosan, hétről-hétre haladva a szemeszter végére együtt akar a célba csapni a többiekkel, annak sokkal nagyobb esélye lesz sikerre.
A példában ott lapul két nagyon fontos technika: a tervszerűség és a megvalósítási szakaszok, vagyis a köztes célok meghatározása. Amennyiben szívósan tartjuk magunkat a menetrendhez, egyszerűen nem maradhat el a siker! A siker pedig egy nagyon ösztönző valami, mert az agy örömmel veszi, ha megjutalmazzák. Az első sikerek fognak felbátorítani minket, miközben a korábbi szorongás folyamatosan enyhülni fog.
A megjutalmazásban mi magunk is tevékenyen részt vehetünk. Amennyiben egy-egy szakasz teljesítéséhez tűzünk ki igazi jutalmat, az kicsit hasonlít arra, amikor az öszvér elé répát lógatnak azzal a különbséggel, hogy mi meg is ehetjük a „répánkat”, amikor egy szakasszal végeztünk. Ez a répa lehet egy kedvenc sorozat megnézése, egy semmittevéssel eltöltött nap, lógás a barátokkal stb.
Egyedül nem megy
A kutatók arra is rájöttek, hogy a magányos küzdelem sok esetben vereséghez vezet. Ezt az edzésekkel kapcsolatban tárták fel, s így született a megállapítás, hogy „Könnyebb barátnőt találni, mint jó edzőpartnert.” Az ember társas lény, és hatalmas motivációs erőt jelent, ha többen küzdenek egy célért. Ilyenkor is felmerülhet bennünk, hogy jó lenne egy kicsit lazítani, hej, ráérünk arra még. Csakhogy nem tehetjük meg a partnerek miatt, akikkel együtt kezdtünk bele valamibe.
Így van ez a tanulással is. Nem véletlen, hogy a kis létszámú tanulócsoportok sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudnak haladni. Érdemes a szakmai képzések esetében is találni „edzőpartnereket”, ha másként nem, hát úgy, hogy a heti találkozók alkalmával megbeszélésre kerüljön, kinek sikerült a múlt heti tervet teljesíteni, és egy kicsit kikérdezni egymást a tanultakból. Egészen biztos, hogy az a fogadalom, amit újévkor tettünk, még nincs veszélyben.
Nálunk, az OKTÁV-nál is gyakran előfordul, hogy barátok vagy munkatársak egyszerre iratkoznak be egy tanfolyamra. Több olyan eset is van, hogy az egyikük eljön hozzánk tájékozódni, majd megosztja később a hallottakat a partnerével – és aztán beiratkoznak persze. Olyan esetem is volt, hogy egy házaspár jött beíratni a lányukat, majd addig folyt a szó, míg a mama és a papa is beiratkozott ott helyben, mondván: végre tanulhatnak valami újat, azt is tudni fogják, hogy mit kell a gyereknek tanulni, ráadásul hétvégén – amikor a tanfolyam zajlik - együtt tud lenni a család egy közös program keretében. Hát, ha ez nem mutatja meg egy közösség erejét, akkor semmi sem!
Dobjuk le a pénzügyi terhet!
A fogadalmak megvalósulását pénzügyi tényezők is akadályozhatják. Amennyiben olyan tervbe vágunk bele, amelynek a költségei meghaladják az anyagi kereteinket, annak nem lehet pozitív kifutása még akkor sem, ha a végeredmény anyagi haszonnal kecsegtető. Az OKTÁV ezt a terhet mindig is igyekezett levenni a képzésben résztvevők válláról azzal, hogy a hosszú tanulási idő alatt lehetővé teszi a kamatmentes részletfizetést. Ennek sikerét a szervezőink napról napra látják, mivel tanulóink jelentős hányada él ezzel a lehetőséggel. A siker pedig a szakmai bizonyítvány formájában realizálódik.
Ne ijedjünk meg tehát az újévi fogadalomtól, csak kerüljük el a hibákat, és használjuk a megfelelő kezelési technikákat. Sikeres tanulást kívánunk!
