Jelentős változások az épületgépészeti szakmák szabályozásában – miért érdemes egy képzőhelyen felépíteni a teljes szakmai pályát?

Az épületgépészeti és gázos szakmákban dolgozók számára fontos változásokat hozott a
legutóbbi NGM-rendelet módosítása. A jogszabály pontosította több szakmai tevékenység
feltételeit, és egyértelműbbé tette, hogy milyen végzettségekkel milyen munkák végezhetők a
gyakorlatban. A változás azért is különösen érdekes, mert az érintett szakmák – például az
épületgépész technikus, a központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelő, illetve az ezekre épülő
speciális képesítések – ma már egyre inkább egymásra épülő szakmai pályát jelentenek.

OKTÁV: a profi szakképző

Aki ezen a területen szeretne elhelyezkedni vagy fejlődni, annak nem feltétlenül egyetlen képzés
megszerzése a cél, hanem egy komplex szakmai tudás felépítése, amely több egymáshoz
kapcsolódó képesítést is magában foglalhat. Ebben a folyamatban különösen fontos, hogy a
képzések olyan intézményben legyenek elérhetők, ahol az alapképesítésektől a ráépülő
képzésekig minden lehetőség adott. Az OKTÁV-nál több olyan épületgépészeti szakma is
elérhető, amelyek egymásra épülnek vagy szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így a résztvevők
egyetlen képzőhelyen építhetik fel teljes szakmai pályájukat. Ez nemcsak kényelmesebb
megoldás, hanem szakmailag is logikus. A résztvevők már ismerik a képzés rendszerét, az
oktatókat és a gyakorlati környezetet, így a következő képzési szint megszerzése sokkal
gördülékenyebb lehet.
Az OKTÁV képzésein jelentős hangsúlyt kap a gyakorlati felkészítés. A budapesti
Tanműhelycentrum saját gépészeti műhellyel rendelkezik, ahol a résztvevők valódi
berendezéseken, eszközökkel gyakorolhatják a szakma alapjait és a mindennapi munkához
szükséges műveleteket.

Miért aktuális mindez most?

Az új NGM-rendelet módosítása több ponton érinti az épületgépészeti és gázos szakmákat. A
szabályozás célja elsősorban az volt, hogy átláthatóbbá tegye a rendszer működését, és
egyértelműbbé tegye, milyen végzettségek szükségesek az egyes tevékenységek végzéséhez.
A módosítások egyik fontos célja az adminisztráció csökkentése volt, miközben a szakmai
biztonsági követelmények változatlanul magas szinten maradtak. A jogalkotó tehát nem a
szakmai feltételek szigorítására törekedett, hanem inkább arra, hogy egyértelműbb és
átláthatóbb rendszert hozzon létre.
Az épületgépészeti és gázos szakmák sajátossága, hogy a különböző tevékenységekhez eltérő
végzettségek és jogosultságok szükségesek. Egyes munkák elvégzéséhez elegendő egy
alapképesítés, más feladatok azonban további szakmai képzéseket vagy speciális jogosultságokat
igényelnek.

A rendelet módosítása ezt a rendszert pontosította. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
egyértelműbbé vált, milyen végzettséggel milyen munkák végezhetők, illetve mely területeken
szükséges további szakmai képesítés vagy speciális jogosultság. Ez különösen fontos azok
számára, akik most lépnek be a szakmába, hiszen a képzési út így jobban tervezhetővé válik.

Az alapképesítések szerepe

Az épületgépészeti területen az egyik legfontosabb belépési pontot az olyan alapképesítések
jelentik, mint például az épületgépész technikus vagy a központifűtés- és gázhálózatrendszer-
szerelő szakma.
Ezek a képzések biztos műszaki alapot adnak a szakmában való elinduláshoz. A képzés során a
résztvevők megismerik a fűtési rendszerek működését, a gázhálózatok szerelésének szabályait,
valamint azokat a műszaki és biztonsági előírásokat, amelyek a mindennapi munkában
elengedhetetlenek.

A ráépülő képzések jelentősége

A rendeleti változások még jobban láthatóvá tették azt a szakmai utat, amely az
alapképesítésektől a speciális szakmai jogosultságokig vezet. Sok szakember például a
központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelő szakmával kezdi a pályáját, majd később további
képzésekkel bővíti a tudását. Ilyen továbblépési lehetőség lehet például a gázipari műszaki
biztonsági felülvizsgáló képzés is, amely már magasabb szintű szakmai felelősséget jelent. A
ráépülő képzések lehetőséget adnak arra, hogy a szakemberek bővítsék kompetenciáikat és
egyre összetettebb feladatokat vállaljanak.

Milyen tevékenységekre jogosít az épületgépész technikus?

Az épületgépész technikus végzettség ma az egyik legfontosabb belépő a gázos és fűtéstechnikai
területre. A vonatkozó szabályok alapján megfelelő kiegészítő képesítéssel többek között az
alábbi tevékenységek végezhetők:
– csatlakozó‑ és fogyasztói vezetékek létesítése és karbantartása
– gázfogyasztó készülékek szerelése, üzembe helyezése
– fűtési rendszerek kivitelezési feladatai
– megfelelő képesítéssel gázipari műszaki biztonsági felülvizsgálati tevékenységbe való belépés
Fontos: az épületgépész technikus végzettség sok esetben alapképesítés, amelyre speciális
jogosultságok építhetők. Ezért különösen értékes a munkaerőpiacon.

Épületgépész-technikus-képzés

Mire jogosít a központifűtés és gázhálózatrendszer‑szerelő szakma?

Ez a szakma kifejezetten a kivitelezői oldal egyik legerősebb belépője. A képesítéssel a
szakember önállóan részt vehet többek között:
– központifűtési rendszerek kiépítésében és felújításában
– gázhálózatok szerelésében
– gázkészülékek bekötésében és cseréjében
– üzemzavar‑elhárítási és karbantartási munkákban
– megfelelő továbbképzéssel továbblépésben a műszaki biztonsági felülvizsgálói irányba
A gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel a szakmával gyorsan lehet piacképes, bevételt termelő
tudást szerezni.

Központifűtés-és-gázhálózatrendszer-szerelő-képzés

Gázipari műszaki biztonsági felülvizsgálók: fontos könnyítés

Az egyik fontos változás az, hogy a rutinos szakembereknek kevesebb adminisztrációs és
ügyintézési feladatot kell elvégezniük. Az új belépők számára azonban továbbra is kulcs a
megfelelő alapvégzettség.
A továbbképzés alóli mentességet az alábbi jogosultságok adják:
– G‑Építmények gépészeti tervezése szakterület – tervező
– SZÉS3 Szakági építésügyi műszaki szakértői szakterület, építmények gépészeti szakértői
részszakterület – szakértő
Aki ezek valamelyikével szerepel a Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában, az a
rendelet szerint minden bejegyzett tevékenysége tekintetében mentesülhet a kötelező
továbbképzés alól. Ez a rutinos szakembereknek kevesebb adminisztrációt és gyorsabb
ügyintézést jelent.

Gázipari-műszaki-biztonsági-felülvizsgáló-képzés

Az OKTÁV szerepe a szakmai életút felépítésében

Az OKTÁV képzései lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők egyetlen képzőhelyen építsék fel
szakmai pályájukat az alapképesítésektől egészen a speciális szakmai területekig.
A különböző, egymásra épülő képzések révén a résztvevők lépésről lépésre bővíthetik
tudásukat, miközben egy olyan képzési rendszerben haladnak előre, amelyet már ismernek és
amelyben már tapasztalatot szereztek.

Ez nemcsak a tanulási folyamatot teszi átláthatóbbá, hanem a szakmai fejlődést is megkönnyíti,
hiszen a képzések egymásra épülnek, és a megszerzett tudás minden következő szinten
hasznosítható. Mindezek az előnyök tették lehetővé, hogy az OKTÁV az ország egyik legnagyobb
és legelismertebb szakképző intézetté váljon!